Biokedvenc - Vitaminok, Kozmetikumok, Élelmiszerek

A fehérjék aminosavakból tevődnek össze. Léteznek olyan aminosavak, amelyeket a táplálékokkal kell a szervezetbe juttatni, mivel hiányuk esetén különböző betegségek jelentkeznek. Az ilyen aminosavakat esszenciális, nélkülözhetetlen aminosavaknak nevezzük. Egyes aminosavakat a szervezet maga is elő tud állítani, ezek a nélkülözhető vagy nem esszenciális aminosavak. Azokat a fehérjéket, amelyek a szervezet számára valamennyi nélkülözhetetlen aminosavat tartalmazzák, komplett vagy teljes értékű fehérjéknek nevezzük. Ezekből szükséges a legkisebb mennyiség a fehérjeszükséglet kielégítéséhez.

1. Változatosság. Szervezetünknek több mint 50 tápanyagra van szüksége. Olyan táplálék nincs, amelyben minden tápanyag jelen lenne, így sokféle ételből, élelmiszerből kell összeállítani az étrendet, hogy egymást kiegészítve, összességében a szervezet mindent megkapjon amire szüksége van. A jobb tápanyag-ellátottság mellett a változatosság pszichés hatása sem elhanyagolandó, leginkább a depresszióra hajlamosító sötét, téli napokban.

A vitaminok hő hatására elbomlanak, így a zöldségek és gyümölcsökből készült táplálékok, ételek lehetőség szerint nyersen vagy rövid ideig, alacsony hőfokon hőkezelve kerüljenek elfogyasztásra! A vitaminok közül a legérzékenyebb a C-vitamin, mely leggyorsabban bomlik el, így talán nem véletlen, hogy összességében a legfontosabb vitaminunk.

Minél hosszabb ideig tároljuk, annál kevesebb a gyümölcsök és a zöldségek vitamintartalma, így ha mód van rá, a frissen szedett fajtákat fogyasszuk, vagy ha már megvettük együk meg őket minél hamarabb! Például a télire tárolt burgonya B1- és C-vitamin tartalma, fele annyi, mint a nyári krumplié.

A szabadgyökök a normális anyagcsere illetve az immunrendszer működésének pusztító, nagyon reaktív hatású melléktermékei. A szabadgyököket a sejten belül az energia-felszabadulással járó glükóz-oxidáció teremti meg. Immunsejtek, mint a neutrofilek, makrofágok és limfociták, is termelnek szabadgyököket, hogy velük pusztítsák el a betolakodó mikroorganizmusokat. Magunk elé képzelhetjük egy gépkocsi motorját. Lelki szemeinkkel láthatunk némi füstöt és kormot, amely a gépkocsi kipufogóján át távozik. Ezeket az égéstermékeket az üzemanyagnak a motorban történő elégetése hozza létre. A benzin oktánszáma minél magasabb, illetve minél hatékonyabb a motor, a kibocsátott károsanyag mennyisége annál kisebb lesz.

Megfigyelte-e már, hogy egy idősebb ember "szaga" más, mint egy fiatalabbé? Nem butaság az öregedést a zsír avasodásával és a proteinek megbarnulásával összehasonlítani. És valóban, az oxidált zsírok illetve a torzult alakú, módosult fehérjék szervezetben való felhalmozódása, olyan szagot idéz elő, melyet sem dezodorral, sem pedig szájvízzel megszüntetni nem lehet.
Mi okozza a denaturált fehérjék és az oxidált zsírok folyamatos képződését a szervezetünkben? A szabadgyökök, melyek számos forrásból származhatnak:

A Kósz-szigetről származó Hippokratészt az orvostudomány atyjának tekintik. Hippokratész a Kr. e. V-IV század ban élt Görögországban. Az orvosok szerte a világban, az általa megfogalmazott szabályokból álló esküt még ma is aláírják, mely szerint ez a kényes hivatás az erkölcsi kötelességtől soha nem válhat el. "Amit eszel, az lesz orvosságod" prédikálta ez a különleges antik tudós, azzal előzve meg korát, a táplálkozás és az egészség közti alapösszefüggésnek magas szinten volt tudatában.

Már a középkorban, tapasztalati úton vizsgálták a nyomelemeket a kémiai összetevőkkel összefüggésben, de eleinte azt hitték, hogy pusztán csak szennyező anyagok, és nincs semmi jelentőségük az állatok és növények életében. Az élő szervezet biológiai folyamataiban fontos szerepet játszó nyomelemek kémiai jellegű elemzése, vizsgálata tudományosan csak a 20. században kezdődött el. Köszönhetően Gabriel Bertrand 1894 és 1898 között folytatott kutatásainak, a mangán kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet a növények létfontosságú enzimműködéseivel összefüggésben. Bertrand az élő szervezetben "nyomokban" megtalálható 18 kémiai elemről, listát készített:vas, cink, szilícium, réz, kobalt, nikkel, alumínium, ón, ólom, molibdén, titán, vanádium, fluor, bróm, jód, bór, arzén és a mangán.

Főzéssel nagyon sok anyag teljesen kárba vész.
Van ugyan néhány zöldségféle, mint amilyen a burgonya, amely csak főzve, vagy sütve fogyasztható, mert szervezetünk nem képes megemészteni a nyers keményítőt, ám a legtöbb zöldség- és gyümölcsféleségre érvényes a következő alapszabály: kerüljük a túl magas hőfokot és a főzést, bánjunk velük kíméletesen! És ami nyersen is fogyasztható, fogyasszuk így!

Közismert, hogy az időseknek és a gyermekeknek több fehérjére van szükségük, mint a középkorúaknak. A sejtek gyors növekedési üteme miatt a gyermekeknek, az időseknek a sejtek megújítása érdekében.
Gyakran tragikus következményekkel jár a fehérjeellátás hiánya egyes fejlődő országokban, rengetegen válnak a fehérjehiány áldozatává, egy ideig normálisan fejlődnek, de
immunrendszerük igen gyenge, és ezért a csecsemőhalandóság igen nagy.

Biokultúrás mezőgazdaság - Az Ellenőrzött minőség

A biotermékek előállításának, az ökológiai szemléletű mezőgazdasági termelésnek alapvető kritériuma, hogy a természettel összhangban legyen.
A haszonállatok, a növényzet, az ember és a föld egy zárt keringési láncot alkot. Az állatokat, eredeti természetes életformájuknak megfelelően kell tartani, és a környező földeken termesztett növényekkel kell takarmányozni, a földeket pedig az állatok trágyájával kell trágyázni. Hogy a körforgás stabil maradjon, több állatot nem szabad tartani annál, mint amennyinek a táplálását a föld biztosítani tudja, és amennyi trágyát a föld be tud fogadni.

Heves vita folyik arról hosszú ideje óta, hogy lehetséges-e egészséges táplálkozás hús fogyasztása nélkül. A válasz nagyon egyszerű: lehetséges. Igen rengeteg érv amellett szól, hogy fogyasszunk lehetőleg minél több kíméletes módon elkészített zöldségfélét, és a húsféléket csak kiegészítésképpen adjuk hozzá. Jónéhány tudományos vizsgálat, kutatás támasztja alá, hogy a vegetáriánusok egészségesebben élnek.

Az egészség és a táplálkozás szoros összefüggésben áll egymással. A tápanyagok felvétele majd átalakítása során szervezetünkben rengeteg különböző folyamat játszódik le. Ha egyoldalúan táplálkozunk, vagy jelentős mértékben átalakított készételeket, konzerveket, illetve élelmiszer-kiegészítőkkel dúsított ételeket fogyasztunk, étkezési szokásaink következményeit szervezetünkön és végső soron egészségünkon fogjuk megtapasztalni.