A hunzák, mint a Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyik, a Himalája hegyei között, szinte megközelíthetetlen, kies völgyekben élnek. Néprajzkutatók a világ minden tájáról azt állítják, hogy ők az elve-szettnek hitt „fehér hunok Attila hunjainak rokonai.

A 19. században erre a vidékre eljutó kutatók meglepve tapasztalták, hogy hunzában ismeretlen a rák, és sok más degeneratív betegség. A 20. század angol és amerikai orvosai, akik közül egyesek évtizedeket töltöttek a hunzák tanulmányozásával, ők sem találtak egyetlen rákos esetet sem. Intenzív kutatás indult meg annak kiderítésére, hogy mi lehet a magyarázata a hunzák egészséges, hosszú életének. Amellett, hogy ásványi anyagokban rendkívül gazdag az étrendjük és a z ivóvizük, sokat mozognak a napon és a szabad levegőn, valamint relatíve stressz mentes életet élnek, a kutatók felfigyeltek a bőségesen termő sárgabarack-ligetekre, melynek termését rendszeresen fogyasztják.

A sárgabarackot szent növényként tisztelik, amely egészséget és hosszú életet adományoz nekik. A hunza baracknak nem csak a termését fogyasztják, hanem a magját kiszárítják, majd feltörik és rendszeresen, minden nap esznek néhány szemet. A nők a magból préselt olajat a bőrükre kenik, és a hajukat fényesítik vele. E csodálatos hatású gyümölcsnek és a hunzák egészségének egy darabkáját kínálja kapszulázva a „Hunza Barack”.